Az októberi programhétvége talán minden résztvevő által legjobban várt eseménye a 6-ai kirándulás volt. A jó időt megrendeltük, ami szerencsére meg is érkezett egy csodálatosan szép, derűs nap legfontosabb kellékeként, úgyhogy reggel 6 órakor már el is indultunk első úticélunk, a füzéri vár felé. Buszunk jó tempóban falta a kilométereket, így terv szerint haladva még 11 óra előtt megláthattuk a Füzér község felett, egy vulkánikus eredetű hegyen magasodó építményt, amely bár a XIII. században épült, de 2015-re befejezett rekonstrukciója óta az ország egyik legjobb állapotú várává vált.
Mitől is olyan érdekes számunkra a füzéri vár? Miért éppen ide utaztunk? Ahogy azt Galsi Zoltán tanár úrtól a diákok is megtudhatták, az idén ünnepelt Szent Korona-évnek füzéri vonatkozása is van, lévén, hogy 1526-tól 1 éven át itt rejtegette a koronát Szapolyai János a visegrádi vár helyett. A felújított műemlék jeles részét alkotja az egykoron Perényi Imre nádor által építtetett várkápolna, ahol kis csoportunk – a kor és a hely szellemétől áthatva – elmondta a Mi atyánkat a hazáért. Szép pillanatok voltak egy gyönyörű helyen…
Ha már a helynél járunk, a földrajzi környezet is „megért egy misét”! Az észak-déli irányban húzódó Eperjes–Tokaji-hegylánc szebbnél szebb magaslatait és lankáit is megcsodálhattuk a vár különböző szintjeiről, így abban már nem is volt semmi meglepő, hogy a legtöbb szelfi itt is készült, pazar háttérrel, eredeti „dekorációval”.
Tartalmas programunkat Pálházán szakítottuk meg, mivel az ott elfogyasztott ebéd is szükségeltetett, hogy diákjaink kellő energiával felvértezve látogassanak el a füzérradványi kastélyparkba, amely hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas angolkertje. Igen, erre a parkra valóban illenek a méreteit méltató jelzők, hiszen akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. Bár a XIX. század második felében épített Károlyi-kastélyt felújítási munkálatok miatt csak kívülről csodálhattuk meg, barangolásunk a parkban mindenért kárpótolt. Az óriási területen tavak, évszázados fák és gyönyörűre nyírt gyepszőnyeg várja a látogatókat, de ez még nem minden. Évszázados fák? Volt ott olyan, amelyre még az előbbi megállapítás is lekicsinylő: 297 éve uralja a teret különleges kuriózumként egy óriási platán, szinte közvetlenül a kastély előtt – fotóztuk, csodáltuk, és elmerengtünk alatta, mennyi mindent „láthatott” mialatt elrohant mellette a történelem…
Kirándulásunk, amelyen 31 kollégista, és szervező-idegenvezető kísérőként Galsi Zoltán és Bíber József Tibor tanár úr is részt vett, nagyszerűen sikerült. Pompás időben, jó hangulatban pörögtek le az órák, és a kis csapat már szinte észre sem vette, hogy hazaértünkkor besötétedett. Hát, igen… Az élmények ilyen apróságokat bizony felülírnak…
Bíber József Tibor
pedagógus
Leave a Reply