Bethlen Gábor és Erdély aranykora
2022. május 9- 12.
A Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda intézményéből 2022. május 9 és 12 között a Határtalanul Program keretein belül 60 gyermek 6 pedagógus kíséretében utazott Erdélybe. A Bethlen Gábor és Erdély aranykora címet viselő túra során számos, eddig csak a tankönyvekből ismert helyet látogathatott meg a csoport.
Elsőkét felkerestük Aradon a 13 vértanú emlékművét, majd a rövid városnézés során láthattuk többek között a gazdagon díszített Kultúrpalotát, valamint a Páduai Szent Antal tiszteletére emelt minorita templomot is. Ezután ellátogattunk a 129 m magasságban épített solymosvári vár romjaihoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Maros völgyére. Bár a túra nem volt könnyű, este a vacsora elfogyasztása után a dévai szállásra érve még sokaknak volt energiája játszani akár bent, akár szabad téren.
Másnap Gyulafehérvárra utaztunk, ami egy időben az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt. Belépve a római katolikus székesegyházba az idegenvezetőnk beszélt a Hunyadiakról és az itt elhunyt Bethlen Gáborról, akiknek a síremlékét láthattuk. A székesegyházban temették el a háború alatt, és az azt követő években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes képviselőjeként ismert Márton Áron püspököt is. A történelmi emlékekben gazdag székesegyházból kilépve figyelmet követelt az impozáns ortodox katedrális, majd a várkapu és a szép kilátás. Végül a vár területén ki- ki szabadon sétálva fedezte fel magának a kecses szabadtéri szobrokat és a számos apró emléket ajánló árusok kínálatát. A következő programunk a csángó falumúzeum megtekintése volt Csernakeresztúron, amelynek tárgyai a gondos gyűjtés eredményeként mind bukovinai eredetűek. Végül Dévára visszaérkezve egy rövid pihenő után kirándulást tettünk „Magos Déva várához”, ahonnan beláthattuk az egész várost- ez a látvány mindenkit kárpótolt a túra nehézségeiért.
Az utazás harmadik napján ismét történelmi emlékekkel ismerkedtünk elsőként: Marosillyére látogattunk el, Bethlen Gábor szülőházába. Itt helyi vezető mutatta be a tárlatot és mesélt érdekességeket a hajdan a várfal egyik bástyájaként szolgált épületről. Ezt követően a szikrázóan napsütéses időben öröm volt az arborétum árnyas fái között sétálni Piskiben. Délután érkeztünk Erdély legszebben megmaradt gótikus várkastélyába, a vajdahunyadi várba, amely hajdan a Bethlen család tulajdona volt. A számos meredek lépcsősoron felkapaszkodva nemcsak a csodálatos kilátásban gyönyörködhettünk, de bepillantást nyerhettünk a középkori vár életébe: láthattuk a lovagtermet, a várkápolnát, sőt, még egy bácsit is hallhattunk, aki reneszánsz zenével szórakoztatta a látogatókat. Dévára visszatérve a nap zárásaként egy egészen más tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Vendéglátóink egyike, aki jelenleg maga is a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatását élvezi, mesélt az alapítvány történetéről, a mindennapjaikról, azok szépségeiről és nehézségeiről, majd megmutatta a rendházat, amelynek nagy szerepe van az életükben.
Erdélyi tartózkodásunk utolsó napján Temesvárra utaztunk, ahol a városnéző séta során egy sajtófotó kiállításba botlottunk, majd megpillantottuk a Dóm teret, ahol maga a barokk dóm ugyan felújítás alatt állt, de a pestisjárványok túlélői által emeltetett Szentháromság- szobor és a környező szecessziós épületek sok látnivalótszolgáltak. Sétánk közben eljutottunk a csoport figyelmét felkeltő, az árnyékolást felfüggesztett esernyőkkel elérő Alba Iulia utcába, amelynek másik érdekessége, hogy a Csiky Gergely Állami Magyar Színház bejáratát láthattuk itt. Végül eljutottunk Románia egyik legnagyobb ortodox templomához, amelynek környékén 1989 decemberében a diktatúra elleni forradalom temesvári megmozdulásai zajlottak.
A városnézést követően buszra szállva, nemsokára a határt átlépve, fáradtan, de jó hangulatban érkezett haza a csoport. Az utazásról szép emlékeket őrzünk, hiszen nemcsak számos ismerettel gazdagodtunk, de az útitársak között új ismeretségek alakultak, barátságok szövődtek, amelyek továbbra is velünk maradnak és szebbé teszik a hétköznapjainkat.
Kunné Balogh Rita
Leave a Reply